20.rész - A részeg Castiel ...

Mikor Aiji elment Castiel csak kérdő tekintettel bámult rám ...
-Azt mondta... Hogy ... Yuki ? - néz rám hatalmas szemekkel ...
-Hát ... Csak régen sokat animéztünk együtt és a kedvenc animém főhősnőjének a neve Yuki ezért ezt a becenevet adta nekem ... - magyarázom ki magam egy elég béna kifogással ...
-Oh ... Értem ... - Castiel kicsit szomorúnak látszik ... Kínosan érzem magam, hogy majdnem lebuktam ... Nem sokkal később vissza is mentünk a szállodába ... Tudtam, hogy ez az utolsó napom, hogy pihenjek, így hát ledőltem egy kicsit pihenni ...

Castiel szemszög :

Ez a lány ... Pont olyan ... Mint Yuki ... Vagy talán csak annyira hiányzik már most, hogy mindenkiben őt keresem ... Á ... Biztos csak képzelődtem ... Ledőltem az ágyra és gondolkodtam  ... Nemsokára Dimitri lép be az ajtón ...
-Szia ... Hát te hol voltál ? - kérdezi ... Nem értem ... Ő jött később de még ő kér számon ?
-Sétálni voltam ...
-A csajjal a szomszéd szobából ?  - végre kibökte mit akar tudni ...  - Tetszik a csaj ?
-Van barátnőm ... - vágom rá ...
-De el kell ismerned, hogy tetszik a csaj ... Látom rajtad ...
-A barátnőmre emlékeztet ... Ennyi az egész ...
-Szóval ez azt jelenti, hogy amíg a barátnőd nincs itt beéred vele is igaz ?

Yuki szemszög :

Végig hallgattam a beszélgetést ... "Szóval ez azt jelenti, hogy amíg a barátnőd nincs itt beéred vele is igaz ? " Ezt nem hiszem el ... Komolyan ilyen aljas lenne ? Nem bírom tovább hallgatni ... Csörög a telefonom ...
-Igen ?
-Yuki ... Nagy baj van ! - hallom Ren hangját a vonal túlsó végéről ...
-Mi a baj ?
-Viktor ! Megszökött !
-Mi ? Mikor ?
-Tegnap ...
-Akkor bármikor ideérhet, hogy bosszút álljon ... Vigyáznunk kell rájuk ... Emberéletek vannak veszélyben ...
-Nemsokára odaérek ... Addig is vigyázz rájuk ... És magadra ...
-Te is ! Szia ...
Letettem a telefont ... Nem tudom mit tegyek ... Felhívom Castielt ... Elvégre gyanús lenne ha nem beszélnénk egész turné alatt ...
-Szia ... Zavarok ? - szólok a telefonba ...
-Szia ... Te soha nem zavarsz ... - mondja és megnyugtat a higgadtsága ...
-Hogy vagy ? - kérdezem és egy hosszú beszélgetés vette kezdetét ... Egyre inkább megnyugodtam ...
Nem sokkal később Ren tört be a szobába ...
-Yuki ! Beszéln... - észrevette a telefont a kezemben és elhallgatott ... "A parátod ? " tátogja és kérdő pillantást vet rám ... Én csak bólintottam ...
-Yuki ... Csak nem Ren van nálad ?
-Nyugodj meg ... Csak a munkánkról kell beszélnünk ...
-Bízok benned ... - mondja beletörődően ...
-Köszönöm ... Viszont most mennem kell ... Szia ...
-Szeretlek ...
-Én is téged ...
Leteszem a telefont és Ren elkezdi hadarni a mondandóját ...
-MI ? - ordítottam... - Itt van ?  - sikítok ...
-Csend legyen ! - fogja be a számat ... - Tudja, hogy itt vannak Castielék ... Még mindig vágyik a bosszúra ...
-Nem lesz ez így jó ... - rázom a fejem és már majdnem sírok ... féltem Castielt ... Most Viktor miatta fog rajta bosszút állni ? Nem ! Nem hagyhatom !
-A terv a következő ... Én fent maradok ma éjjel és vigyázok rájuk te pedig most azonnal mész lefeküdni, hogy hamarabb munkába állhass ...
-Értettem ... Vigyázz magadra ...
-Mire vársz ? Sipirc aludni ! - mondja parancsolóan, de mégis kedvesen ...
Lefeküdtem és lassan álomba is merültem de nem aludtam sokat annyira aggódtam ... Hajnalban keltem és el is készültem ... Nagyjából nyugis napunk volt de én akkor is a koncert kezdetéig stresszeltem ... Mikor a koncert elkezdődött én még idegesebb lettem ... Mindenhova figyeltem és már kezdtem szédülni a sok mászkálástól ... A koncertnek vége lett és Viktor sehol ... Nagyon megkönnyebbültem ... Lejöttek a színpadról én pedig egy kicsit még beszéltem Castiellel ... Nem sokkal később Castiel csak meredten bámul maga elé ... Megfordulok és Viktor áll velem szemben ... Elfordulok, hogy ne lássa az arcomat ...
-Régen láttuk egymást nemde ? - mosolyog Viktor ...
-Viktor ... - mordul fel Castiel ...
-Nocsak, nocsak ... Ő az a szöszi akire gondolok ? - kérdi gonoszul ...
-Nem ... Őt ne keverd bele ! - ekkor Viktor felé fordulok ...
-Á ... Szóval megint új barátnőd van ... Így csak még élvezetesebb lesz ... Elővesz egy fegyvert és Castielre szegezi ...
-Mégis mire készülsz ? - kérdezem pimaszul ?
-Jó is hogy kérdezted ... Veled terveim vannak mielőtt kinyírnám ... Gyere ide ... - int felém és perverz vigyorral vizslat ... Castiel ekkor Átkarolja a nyakamat ...
-Nem megy sehova ! Ne keverd bele !
-Castiel ... Hagyd ! - mondom neki ... - Eressz el ... Nem kell védened ! -mondom ...
-Vitkor ... Műsort akarsz ? - mosolygok rá ...
-Mi mást szivi ? - kérdi még mindig a perverz mosollyal én pedig a szoknyám szegélyéhez nyúlok mire Castiel ledermed és amolyan "tényleg megteszi ?" arccal néz ... Én feljebb húzom a szoknyámat és előkapom a combomra rögzített pisztolyt ...
-Ha csak egy kicsit megsebzed Castielt én szitává lőlek ! - mondom agresszívan és minkét fiú ledermedve bámul ...
-Vérszomjas a kis barátnőd ... Akár csak az előző ... Ó tényleg ... Ő miért nincs itt ? Már belefáradt abba, hogy védenie kellett ?
-Nem szakítom el a családjától ... Így is ritkán vannak otthon a szülei ... Megbeszéltük, hogy tartjuk a kapcsolatot ... Nincs olyan szerencséd, hogy megkaparintsd !
-Akkor a kis szöszi csak szórakozás ? Ha ezt a barátnőd megtudja ... - mosolyog gonoszul Viktor nekem pedig egy könnycsepp gördül le az arcomon ...
-Mi a baj ? Nem is tudtad, hogy csak játékszer vagy ? - kérdezi Viktor ... - Tedd le a fegyvert ... Nekem nem csak játékszer lennél ...
-Azóta az eset óta ... Undorodom tőled igazán... Elég csak rád néznem ...
-Miről beszélsz ? Nem értelek ...
-Nem is kell értened ...  - mondtam és a fegyvert rászegezve elindultam felé ...
-Fegyvert a földre ! Most ! - parancsolom ő pedig engedelmeskedik ... Ez gyanús ...
-Mikor tanultál engedelmességet mondd ? - kérdem tőle ...
-Csak tudom, hogy nem bántanál ...
-Nem is foglak... Viszont ... - ekkor előkapom a bilincset és a kezére teszem ...
-Játszani akarsz ? - kérdezi gonosz vigyorral ... Valamit nagyon félreért szegény ...
-Ha ezt annak neveznéd ... - mosolygok rá ... Felhívom Rent ...
-Megvan Viktor ...
-Hol  vagytok ?
-A koncertteremben ...
-Azonnal ott vagyok ...
-Értem ... Szia ...
Letettem a telefont és Castielre néztem aki csak nagy szemekkel bámult rám ...
-Ne haragudj ... Megijesztettelek ? - kérdem tőle mosolyogva ...
-Nem ... Csak ... Egyre jobban emlékeztetsz a barátnőmre ...
-Az egyszer biztos ... - neveti el magát Viktor ... -Először a kis barátnőd juttat rácsok mögé most meg a kis játékszered ...
-Na ide figyelj ! -Ekkor egyik kezemmel belemarkolok a hajába és felhúzom a fejét ... - Nem vagyok senkinek a játékszere ...
-Na jó ... Egy kis különbség van kettejük között ... A cicust mindig Lysandernek kellett védenie ... Viszont ő ... Könyörtelen ...
-Ne hasonlítgass senkihez !
-Pedig Castiel is megmondhatja ... Ezért játszol vele igaz ? "Barátom" ...
-Ez nem igaz ! Én nem ... - kezd bele Castiel ... Én belerúgok Viktor gyomrába aki összeesik a földön ...
-Castiel ... Ne magyarázkodj ... Viktor ... Szóltam ...
-Nem semmi ... - hallom Castiel halk szavait ... Rámosolygok Castielre és nagyon megkönnyebbülök, hogy megvan Viktor ... Nemsokára megérkezett Ren és elintézte Viktort én pedig hazakísértem Castielt ...
-Nem is hittem volna ... - mondja halkan ...
-Mit ? - mosolygok rá ...
-Olyan visszahúzódó voltál ... Olyan ártatlannak tűntél ... De ez ...
-"Nem semmi" ? - kérdem mosolyogva ...
-Hallottad ? - neveti el magát ő is ...
-Ezek szerint ...
-Jó ... Elismerem ... Hülye kérdés volt ...
Visszasétáltunk a hotelbe és mindenki ment a saját szobájába ... Ledőltem az ágyra és a kezemmel eltakartam az arcomat ...
-Megúsztuk ... - fújtam ki a levegőt ... - Miért kell nekem ezt csinálnom ? - mondtam, majd megfogtam egy párnát és belesikítottam ... Kopogtak én pedig az ajtóhoz mentem és kinyitottam ... Castiel állt az ajtó előtt ...
-Ő ... Bocsi ... Zavarok ? - kérdezte, mivel elég késő volt ...
-Dehogy ... Úgy sem tudok aludni ...
-Én sem tudtam elaludni ... Ezért is gondoltam, elmehetnénk inni valamit ...
-Jól hangzik ... - mosolygok Castielre, majd felveszem a kabátomat és kilépek az ajtón ... Szerencsére nem messze van itt egy kis bulizóhely ... Beültünk kicsit iszogatni ... Én alig ittam, de Castiel nem fogta vissza magát ... Nem láttam még ennyit inni ... Mikor már tényleg vészesen sokat ivott nem engedtem neki többet és hazamentünk ... Nem tartott sokáig míg hazaértünk ... Be akartam menni az ajtón és hagyni Castielt pihenni, de Castiel elkapta a kezem ... Nem tudtam mit tenni ... Castiel magához húzott és megcsókolt ...

Eltoltam magamtól Castielt ...
-Castiel ... Ezt nem szabadna ...
-Miért nem ? - kérdezi Castiel és tudom, hogy csak az alkohol beszél belőle ...
-Castiel ... Barátnőd van ...
-Nem fogja megtudni ... - mondja és közelebb hajol ...
-Castiel ... Hagyj ! - mondtam és el próbáltam tolni magamtól ... Természetesen nem ment ... Csak egyre közelebb húzott magához ...
-Castiel ... Kérlek ... - mondom és egy könnycsepp gurult végig az arcomon ... Ekkor lépett ki az ajtón Ren és meglátott minket ...
-Ne haragudj ... Én ... Én csak ... - dadogott Castiel mintha az a könnycsepp kijózanítón hatott volna rá és elengedett ...
-Mind tudjuk, miket művel az alkohol ... - mondom és megfogom a kilincset ..
-Jó éjt Castiel ... - mondom és belépek az ajtón ...
-Jó éjt ... - mondja Castiel és lehajtott fejjel visszamegy a szobájába ... Becsukom magam után az ajtót és egy hatalmasat sóhajtok az ajtónak dőlve ... Ren persze kikérdezett, hogy hol voltam idáig... Olyan anyáskodó mint Shu ... Hosszú és fárasztó nap volt ... Ideje lefeküdnöm ... Remélem a holnapi nap nyugodtabb lesz ...

THE END ?