5.rész - A buli és a nagy titok...

Készen vagyok ... Mindjárt hét óra ... Alig várom a bulit :) Csengettek :
-Nyitom!- szóltam ki ...
-Szia ! Indulhatunk ? - mosolygott rám Castiel :)
-Persze ! - kacsintottam rá :)
Mikor odaértünk a buliba már a társaság fele részegen dülöngélt .... De én eldöntöttem, hogy nem fogok inni, mert nem nagyon bírom az italt ... Persze megjelent a barátnőm Dia és Castiel eltűnt ... Én pedig már meg is szegtem az előbb megtett ígéretem/fogadalmam ... Diával együtt ittunk ... De éreztem, hogy ennek nem lesz jó vége ...  Lüktetett a fejem ... Ne most ! Bármikor csak ne most ! Biztosan az ital miatt jött ki most ... Anya mondta, hogy ne igyak ameddig ... Ááá !!! Ez szörnyű! El kell tűnnöm ... De amikor elindultam a kijárat felé Castiel megragadta a karomat ...
-Hová, hová ilyen sietősen ? - kérdezte ... - Még el sem akartál köszönni ? Csak úgy meglépnél ?
-Én ... Én sajnálom ... - nyögtem ki halkan ...
-Miért mész ? - nézett rám Castiel, de már látta rajtam, hogy ittam is ... - Valami baj van ?
-Nem érzem túl jól magam ... - ekkor megszédültem, és Castiel elkapott ...
Ezután az első emlékem, ahogy felébredek egy idegen szobában és amikor megfordultam Castielt pillantottam meg ... Gyorsan megpróbáltam felülni de Castiel nem hagyta... Azt mondta, maradjak még egy kicsit fekve ... Pihennem kell ... Én persze engedelmesen szót fogadtam neki ... Persze amikor felkeltem lerúgtam magamról a takarót ... Jellemző ... Nem is én lennék ... Castiel oda jött hozzám, hogy betakarjon ... Nem bírtam ... Rettenetesen szomjaztam ... Miért pont most ? A szerencse az volt, hogy anya a biztonság  kedvéért tett pár tablettát a táskámba ...  A táskám az ágy lábánál volt a földön ... Míg Castiel kiment, hogy hozzon nekem inni én azonnal a táskámhoz siettem ... Megvan ! De nem sokáig örülhettem .... Amint megkaparintottam a tablettákat, Castiel kitépte a kezemből ... Tudni akarta mi az és én megpróbáltam kitalálni valamit, de egyből rájött, hogy hazudok ...
-Miért nem mondod el mik ezek ? - kérdezte aggodalmas tekintettel ...
-Mert azt hinnéd, megőrültem, és nem hinnél nekem ... Add vissza ! - kaptam a tablettáimért, mert éreztem, hogy már nem bírom sokáig ... De Castiel azzal a mozdulattal ahogy kaptam volna értük elrántotta előlem ...
-Addig nem adom oda amíg el nem mondod, mik ezek ...
-Vérpótló tabletták ... - mondtam halkan ...
-Vérpótló ? -kérdezte ...
-Ilyet kell szednem, ne hogy rátámadjak az emberekre ... Nem akarlak bántani, szóval add ide ! - morogtam, és a szemem hirtelen vörössé vált ...
-Ezek szerint te ... - és Castiel nem fejezte be a mondatot .... bár már tudta ...
-Kérem a tablettákat !!! - ordítottam rá, mire ő átnyújtotta  a tablettás dobozom és olyan pillantást vetett rám, mintha csak ennyit mondott volna : " megijesztesz " ... Úgy nézett rám, hogy láttam a szemében, hogy fél ... Éreztem, hogy fél ...
-Félsz tőlem ? - néztem rá nagy vörös szemeimmel ...  Ekkor nyelt egy nagyot, mintha egy egyértelmű igent mondott volna ...
-Nem ! -jelentette ki bár kicsit bizonytalanul  ...
-Látom,  hogy félsz ...
-Te nem bántanál ... Tudom ... Nem tudnál bántani ...
-Azt nem én döntöm el ... Arra támadok akinek a vérét megkívánom ... Nem én akartam ezt a sorsot ... de ezt kaptam ...
-Engem nem támadnál meg ...
-Ugyan ... Nem tudnod mire vagyok képes ! - szakítottam félbe ...
-Megtámadnál egy vámpírt ? Kötve hiszem ... - Nevetett fel Castiel ... Akkor értettem meg, hogy nem a félelem, hanem a megelepettség volt az amitől egy időre meghökkent ...
-Te is ? Akkor a tablettákkal csak ...
-Csak játszottam egy kicsit ... - mikor ezt kimondta hirtelen vörös lett a szeme ... de még így is olyan szépen csillogott ...
-Mi van ? Meglepődtél ? - mosolygott, majd bekapott ő is egy ugyanolyan tablettát ...
-Én ... Azt hittem ... Hogy ... - ekkor félbeszakított ...
-Nem kell semmit mondanod ... Én is ugyan annyira meglepődtem mint te ...
-Jól sejtem, hogy most alakulsz át először igaz ?
-Honnan tudtad ?
- Én is ilyen gyenge voltam az első átváltozásom előtt ...
Ekkor nem volt kérdéses, hogy Castiel megtartja a titkomat ... Hiszen az én titkom az ő titka is ...
-De vigyázz ! - tette hozzá ... Ilyenkor az első átalakulásod után még nem szabad felhúznod magad ... Mert akkor akaratod ellenére alakulsz át ...
-Rendben ... - bólogattam engedelmesen ...
-Na de már elég késő van ... Pihenned kell ... - mondta Castiel és befeküdt mellém ... - Remélem nem gond - mosolygott rám ekkor már a saját gyönyörű szürke szemeivel ...
-Nem , dehogy ... - mondtam, majd én hirtelen megcsókoltam ...
Ekkor fölém hajolt és heves csókcsatába kezdtünk ...

Nem érdekelt minket semmi ... Mint ha csak mi ketten lettünk volna az egész világon ... És még így lettünk volna jó sokáig ... De sajnos hirtelen berontott Castiel húga Karola ... 

-Cas... - rontott be az ajtón de amikor meglátott minket alig vett levegőt is ... ennyire meglepődött volna ? 

-Mit akarsz ? - nézett rá kissé bosszúsan Castiel ...

-Á... nem lényeges ... Bocsi hogy zavartam ... - és ki is ment ...

-Szóval ... Hol is tartottunk ? - mosolygott rám Castiel ...

-Nem is tudom ... Talán itt ... - és újra megcsókoltam ...

-Yuki ... - törte meg a csókcsatát Castiel ...

-Igen ? 

-Szeretlek !

-Én is szeretlek ! 

És mint ha ez a  közös kis titkunk mint ha csak közelebb hozott volna minket egymáshoz ... Az idő csak úgy rohant és észre sem vettük, hogy már szombat van  ...

-Nem vagy fáradt ? - kérdeztem, mert láttam rajta, hogy kicsit álmos ...

-Csak egy kicsit ... - mondta halkan ... 

Majd mikor aludni készültünk átkarolt és a fülembe súgta :

-Enyém vagy ! 

-Csak a tiéd ... - suttogtam ...

Majd egy utolsó csók után aludtunk is ... Reggel valami nagyon finom illatra keltem ... Kikászálódtam az ágyból egyenesen a konyhába vettem az irányt ... Nagy meglepetésemre Castiel készített reggelit ...  Beálltam a konyhaajtóba ... Ekkor Castiel már tálalta is a reggelit, egy csókkal köszöntött majd leültük reggelizni ...  Min ha csak egy álomba csöppentem volna tegnap és azóta álmodnék  ... Reggeli után elmentünk sétálni is egy kicsit ... Olyan nyugis nap volt ... Nekem nagyon tetszett ...  

THE END?

4.rész - A pizsiparti, a sátán és a buli meghívás :D

Kika szemszög (folytatás) : 

Annyira el voltam foglalva Kentinnel, hogy nem is figyeltem, mit mondott nekem Yuki ... Persze bűntudatom volt, de amíg Kentinnel vagyok nem érdekel más ... Amikor Ken elment a fiúkkal végre meghallgathattam Yukit ... Azt kérdezte nem lenne-e kedvem nála aludni ma este ... Persze igent mondtam ... Ez a nap nagyon hamar elment és Yukival rengeteget beszélgettünk ... Csináltam Yukiról egy eszméletlen cuki képet :

Persze rólam is készült pár jó kép, mint például ez :

Olyan jó nap volt, meg kéne ismételni legközelebb is ... Csak sajnos hamar elaludtunk ...  Nem gond, legalább kipihentük magunkat :) Reggel elkészültünk, kiléptünk az ajtón és meglepetten láttuk, hogy nem kell gyalog mennünk, mivel Yuki előtt várt minket 2 motoros : Kentin és Castiel :) Yuki már hozzá szokhatott de én még nem ültem motoron és nagyon féltem de Kentin megnyugtatott ...  Nagyon jó érzés volt, még akkor is ha kicsit félelmetes ... Beértünk a suliba és nemsokára kezdődött is az óra ... A nap nyugodtan telt el ... De az utolsó előtti órán kaptam egy levelet ... Ez állt benne :

Szünetben gyere a raktárba...

Persze engedelmesen mentem is, remélve, hogy csak találkozni akar velem valaki ... Ehelyett csak bementem és vártam ... Hallottam egy kattanást ... Odasiettem az ajtóhoz, de már zárva volt ... Kiabáltam, de senki nem figyelt rám ... Egyszer csak Kentin jött arra ... Elkezdtem kiabálni és ütni az ajtót, majd ő megpróbált kiszabadítani ... 

-Hogy kerültél te oda ? - kérdezte meglepetten Kentin mikor végre kiszabadított ... 

-Valaki hívott ... Majd rám zárta az ajtót ... - mondtam pityeregve ...

-Ígérd meg, hogy többet nem mész sehova nélkülem ! - mondta aggódóan ...

-Megígérem ... - mondtam majd megfogta a kezem és elindultunk az utolsó órára ...

Yuki szemszöge :

Egész jó napom volt ... De azért még hiányzik valami ... Túl unalmas volt ...

-Yuki, figyelj ... - mondta Castiel ...

-Igen ? - néztem rá meglepetten ...

-Nem lenne kedved ma eljönni az esti koncetre ?

-De ! Persze hogy megyek :) 

-Szuper ! Akkor készülj el 7-re érted megyek mert ha akkor elindulunk pont odaérünk :) 

Tudtam, hogy valami hiányzik :) Ez hiányzott ... Egy buli :) 

THE END ?

3.rész - A strandon :)

Castiel haza vitt, elkészültem és mentünk is a strandra ... Ott persze találkoztunk kedves, és kevésbé kedves ismerősökkel is ...  Leültünk a törölközőkre és elkezdtünk beszélgetni ... Egy kis idő múlva felállt, rám nézett és megkérdezte, nem jössz ? Elvégre a parton vagyunk hülyék lennénk nem kihasználni a jó vizet ...
Bementünk a vízbe és mint ha kisgyerekek lennénk folyamatosan fröcsköltük egymást ... De ekkor Castiel komoly arccal rám nézett, mint ha csak le akart volna szidni, de nem ezt tette ... Ehelyett megfogta a derekam, közelebb húzott magához, és gyengéden megcsókolt :$ ...

Egy elég hosszú csók volt, utána persze Castiel elpirulva rám nézet ...

-Sajnálom ...-mondta és lesütötte a szemét, mintha tényleg valami rosszat tett volna-én nem akartam így rád mászni, csak ...-ekkor félbe szakítottam ...

-Ugyan! Úgy mondod, mintha tudnád, hogy nekem ez az egész nem tetszett- itt már én is elpirultam ...

-Szóval, nem haragszol ?

De erre én nem válaszoltam, csak megcsókoltam, ekkor már ő is tudta a választ ... Nem tudom, hogy voltam erre képes ... Hisz csak nemrég ismertem meg ... Mégis mintha már ezer éve ismerném ... Életemben először szerelmes vagyok !!! Persze ezt a csókot nem úszhattam meg büntetlenül ... Távolból a barátnőm hangját hallottam ... Rögtön arra vetettem a tekintetem ...  Már futott is felém ... Akarom mondani felénk ...

-Sziasztok ! Zavarok ?-mondta Kika a lényegre tapintva ... De persze nem haragudhatok rá hiszen semmit nem tud ebből a helyzetből ...

-Szia! Dehogy zavarsz !-mondtam ... talán kicsit elvörösödve ... 

-Persze... nem zavarsz ...-mondta Castiel talán kicsit bosszúsan és megfogta a kezem ... Én szorítottam kicsit a kezén, hogy jelezzem, Kika nem tehet az egészről ... Lenyugodott - Megyek és hozok fagyit - mosolygott rám kedvesen ...

-Persze, menj csak ! -mosolyogtam vissza rá majd Kikával kiültünk a partra beszélgetni... Elmesélte, hogy beszélt Kentinnel és bevallotta neki, hogy szerelmes belé ...

-Mit mondott ? - érdeklődtem ...

-Azt mondta, hogy már az elejétől fogva tetszettem neki - mondta fülig vigyorral Kika :)

Ekkor sikítottunk egyet ... És megjelent Kentin ...

-Szia kicsim ! - Köszönt hangosan Kentin, majd egy csókkal köszöntötte a barátnőmet aki majdnem elájult örömében :)

Olyan aranyosak együtt :3 Nem is tudom, eddig miért nem jöttek össze ... Ekkor persze elvonultak... 

Kika szemszög :

El sem hiszem, hogy együtt vagyunk Kentinnel ...  Ekkor éreztem, ahogy pillangók élednek a hasamban ... Lehetetlen ... Egész eddig reménytelennek hittem ezt a kapcsolatot ... És most ... Lehetetlen szavakba önteni azt amit érzek ... Ez életem legjobb napja ... Az izgatottságtól a szívem hevesebben kezd verni ... El sem hiszem, hogy végig csak el kellett volna mondanom, de én végig azon őrlődtem, hogy nem fog menni  ...

THE END ?

2.rész - Az én kis ördögöm :3

Haza akartam menni mert vége lett a büntetésnek , de Castiel ragaszkodott hozzá hogy elvisz motorral, pedig tudta, hogy nagyon félek a motorozástól ... De belenézett a szemembe és azt mondta, ne aggódj, vigyázok rád, majd elmosolyodott, rám adta a sisakot, és felültetett a motorra és ő is felült ... A következőkben már csak a motor hangját hallottam, ami nem volt a legmegnyugtatóbb hang mivel még mindig irtózatosan féltem, de megnyugtattak Castiel szavai... Csak annyit mondott:-Kapaszkodj!-És én átkaroltam és éreztem az izmos hasát ... Jött egy nagyon éles kanyar, ahol annyira megijedtem, hogy megszorítottam Castielt, de ő ezzel nem törődött ... Kócosan léptem be a bejárati ajtónkon a búcsú után Castieltől, apukám persze egyből faggatni kezdett ...
-Mi történt veled kislányom ?
-Á semmi apa - nevettem el magam :D
-Remélem - nevette el magát apa ...
Persze egész nap Castiel járt a fejemben ... Majd bele vetettem magam az internetbe, egy titkos blog-napló által ... Idézet a naplómból :

Kedves naplóm !
A mai nap volt kétséget kizáróan a legeseménydúsabb napom ... Először ... Ez a szó cseng a fülemben ... Először voltam büntetésben, először ültem motoron, és először lettem szerelmes ... :$ Igaz nem szőke herceg fehér lovon, hanem a vörös ördög motoron :$ Alig várom, hogy holnap megint találkozzak vele és megint annyit nevessünk :) Köszönöm az én vörös ördögömnek !!! 

Jött egy komment ... Névtelenül ... Idézem : "Hallom jól telt a napod :D Ennek nagyon örülök, de vigyázz  magadra, mert az ördöggel nem ajánlatos lepaktálni ... Légy óvatos, féltelek ..."

Megjött a posta ... Hadd nézzem ... Számla, számla, számla, levél anyunak, levelet kaptam Diától :) (Dia óvodás korom óta a legjobb barátnőm de sajnos el kellet költözniük ... De most azt írja, visszajön :D Azt is megemlíti h hamarabb adta fel a levelet, hogy mire itt lesz megkapjam ...) Leírta, mikor landol a gép mert sajnos nagyon messzire mentek én pedig egyből kifutottam a reptérre ... Láttam, ahogy Dia leszáll a gépről és rögtön a nyakamba ugrik :) leírhatatlan érzés ... Anya megengedte, hogy a barátnőm ma nálam aludjon és mintha az alatt az eltelt 5 év alatt végig egymás mellett lettünk volna ... beszélt a barátjáról Gáborról én pedig meséltem neki az én vörös motoros ördögömről :D Dia megígértette velem, hogy mindenképpen bemutatom neki ... - Holnap bemutatom ígérem - bólogattam neki engedelmesen , majd skype-oltunk a barátjával Gáborral is :) Persze, kiszúrta a falnak támasztott gitáromat ... Én hevesen tiltakoztam az ellen, hogy gitározzak, mert csak most kezdtem tanulni, de ők ketten annyira akarták, persze engem sem kell félteni :D fogtam a párnám és Diával heves párnacsatába kezdtünk amit persze Gábor csak a kamera mögül figyelt nevetve ...Másnap reggel miután elkészültünk és kiléptünk az ajtón Dia meglepetten nézett fel egy magas srácra aki a kapu előtt a motorjának támaszkodva várt valakit, majd bemutatkozott neki ... Mikor meghallotta, hogy Castiel, egyből kapcsolt és azzal az indokkal, hogy valamit ott hagyott nálunk visszafordult, hogy mehessünk ketten Castiellel :3 Hát nem volt aranyos tőle ? Így hát felpattantam az én ördögöm mögé a motorra, átkaroltam és el is indultunk :) A kapunál mindenki minket bámult ...
-Yuki és az új fiú ? Együtt vannak ?-ezeket a mondatokat hallottam ... immáron nem csak a saját fejemben, hanem a többiek szájából ... Igazából mi nem is vagyunk együtt ... Csak elhozott ... Ennyi ... A napnak persze hamar eljött a vége, ami jó is volt, meg rossz is ... Castiel egész nap mellettem ült és nem akartam elmenni mellőle de a sulit meg már nagyon untam ... Castiel az utolsó órán elővett egy darab papírt és egy tollat és gyorsan ráfirkantotta : Suli után lejössz a starndra ?- Én csak bólintottam egyet és hirtelen pillangók éledtek a hasamban ... Jó érzés volt, hogy lépett felém ... De a legjobb akkor is az volt, hogy nem nekem kellet lépnem felé ... Hazafelé kicsit bementünk a parkba, mivel láttam ott egy kiscicát és meg akartam fogni :D Castiel persze segített és ahogy futottunk én elkaptam a cicát, de Castiel elbotlott és rám esett ... Valahogy így nézhettünk ki :

Castiel rám mosolygott és az arca egyre közelebb került az enyémhez ... Örültem, de egyben meg is voltam zavarodva ... Castiel ekkor leszállt rólam, és bocsánatot kért ...

-Ugyan, miért kérnél bocsánatot ?-kérdeztem, miközben éreztem, ahogy elpirulok ... 

-Még csak két napja ismersz, de én máris letámadnálak ... Hát ezért ...-mondta bűnbánóan, mintha valami hatalmas nagy bűnt követett volna el ... - Azért a strandolás még áll ?- kérdezte félénken ...

-Persze ! - mondtam neki egy hatalmas mosollyal az arcomon ...

-Remek , akkor készülődjünk ... 

THE END ?

1.rész - Új srác a gimiben

Ez is egy átlagos nap volt mint mindig ... A büfében tolonganak a diákok a folyosón alig lehet átvergődni, az udvar a legbiztonságosabb hely ... Vagy mégsem ?
-Viktor !-morogtam fel amikor odajött a fához aminek a tövében ültem ...
-Mi a baj cica ?-mondta vigyorogva ...
-Takarod a napot ! És ne szólíts még egyszer cicának !!!-szóltam rá, és reméltem megérti ... Tévedtem ...
-Nyugi cica! Nem kell ilyen harapósnak lenni ... - majd leguggolt hozzám, megragadta a karom és nekinyomott a fának ...
-Viktor , eressz !!! - ordítottam rá...
-Ha egyszer elkaptalak nem eresztelek !!! - úr isten ... komolyan azt hittem, hogy az áldozata leszek, de szerencsére megláttam a háta mögött a megmentőm ...
-Figyelj te seggfej ! Csak egyszer mondom el !!! Most azonnal szállj le a barátnőmről !!! - Morgott Kika Viktorra ...
-Mi az cica ? Csak nem vagy féltékeny ?- nézett Kikára majd elengedett és lassan felállt ...
-Nekem te ne cicázz, mert letépem a golyóid !!!
-Tüzes kis tyúk vagy ! Ezt csípem ! - folytatta pofátlanul Viktor ...
-Talán nem hallottad ? vagy csak nem jutott el a borsónyi agyadig ? A hölgyek nem vágynak a társaságodra ! És most takarodj a szemem elől ! - Hallottam meg Lysander hangját ...
Azzal Viktor felállt és elment ... Mi megköszöntük a segítséget Lysandernek .
-Á igazán nincs mit - mosolygott és felhúzott a földről ... -Jobban kéne vigyáznod ! A Viktor félék nem állnak le egy könnyen ...
-Tudom ... - mondtam lehajtott fejjel ... -Viszont te kifejezetten lelkesnek tűnsz ! Mi történt ? - kaptam fel gyorsan a fejem ...
-Tudod van egy bandánk ... - ekkor bólogatni kezdtem és folytatta ... -az gitáros ugye nem ide jár ... - megint bólintottam - ideköltözik és holnaptól ő is ide fog járni - mosolyodott el .
-Ez tényleg szuper!
-De nekem most mennem kell , sziasztok ! - és el is ment ...
-Én is itt vagyok ám ! Engem el is felejtettél ? - kérdezte Kika ...
-Sajnálom ... - sütöttem le ismét a tekintetem ...
-Ugyan, ne sajnáld! Csak azt szerettem volna megtudni, lenne-e kedved ma este nálam aludni ...
-Persze ! - bólogattam lelkesen ...
A napnak hamar vége lett és Kika hazakísért a cuccaimért, majd mentünk hozzájuk... Sok mindent csináltunk, fotózkodtunk is ... meg is van a személyes kedvencem ...
Amikor sötétedni kezdett bementünk és kitárgyaltuk a pasikat ... Kiderült, hogy fülig szerelmes Kentinbe...
Majd rám nézett és megkérdezte, tetszik e valaki ... Egyszerű volt a válasz ... Nem igazán jön be senki ...
-Te hogy csinálod ? - nézett rám meglepetten ... - neked még soha nem tetszett senki ...
Megpróbáltam menteni magam, hogy igen is tetszett, de nem tudok hihetően hazudni, így tehát lebuktam ... Ez nagyon ciki... Túl nagyok lennének az elvárásaim ? Vagy csak a fejemben van valami baj ...
De a nagy gondolkodás közepette teljesen egyszerre elaludtunk a barátnőm ágyán ...
Reggel ötkor keltem fel ... Úgy gondoltam elkészülök és addig hagyok a barátnőmet pihenni ... Így is lett ... Lezuhanyoztam, felöltöztem, kisminkeltem magam, majd megcsináltam a hajamat ...
Nagyon elszaladt az idő és már keltettem is Kikát ... Természetesen ő is hamar elkészült és mehettünk is ... Gyorsan elkaptam a cipőm, a táskám és ugrottam is ki az ajtón, amire Kika csak intett, hogy menj majd utolérlek ... El is indultam, de persze csak nagyon lassan sétáltam ... Egyszer csak hallottam a motor hangját ... Egy motoros haladt el mellettem olyan gyorsasággal, hogy a szél amit a motor okozott teljesen felfújta a szoknyám , én pedig teljesen elvörösödtem ... Kika nemsokára utol is ért és onnantól együtt mentünk ... Mikor beértünk a suliba a folyosón Kika szólt hogy elkenődött a sminkem ... Gyorsan beszaladtam a mosdóba, hogy megigazítsam és óvatosan intettem a barátnőmnek, hogy menjen csak, én elboldogulok ...
Ahogy kiléptem a mosdó ajtaján észrevettem, hogy mekkora késésben vagyok ... Ez nem lehet ... Sietnem kell ne hogy igazolatlant kapjak ... De a nagy sietségemben neki mentem valaminek ... Vagy inkább valakinek ...
-Bocsánat ! - mondtam lehajtott fejjel, majd alaposan szemügyre vettem az "áldozatomat" ...
-Nem látsz a szemedtől ? - kezdett morogni az illető ...
-Mondtam, hogy sajnálom ! - emeltem fel  a hangomat rá ...
-Bocsánat, nem akartam így rád ordítani ... - sütötte le a szemét a vörös hajú srác ... Megjegyzem nagyon ismerős a srác ... Ez az ... Ő volt a motoros ...
-Á, nem történt semmi ...
-Meg tudnád mutatni, merre van a 10.c osztály ?
-Csak nem ? - nevettem el magam - már hogy ne tudnám merre van az osztályom!
-Remek ! Szóval osztálytársak leszünk ... -nevette el magát ... - Nem tudod véletlenül, hogy Lysander melyik osztályba jár ?
-Ő is velünk jár ! - mosolyogtam a fiúra.
-Ezek szerint te vagy a titokzatos bandatag akiről annyit mesélt igaz ?
-Teljes életnagyságban ! - mosolygott vissza a gyönyörű mosolyával ...
-Akkor, nagyon örülök, Yuki vagyok!
-Részemről az öröm ! Castiel a nevem .
De persze voltunk akkora hülyék, hogy elbeszélgettük az időt és kicsengettek az első óráról ...
Szünetben kifaggattak, hogy hol voltam, és a büntetést is kiszabták ránk a tanárok ... Csak be kellett ülnünk e "büntető terembe" és leülni a büntetést ...
Castiel ledobta magát mellém, mivel csak engem "ismert" az egész csoportból ... Vagy még sem ?
-Viktor ! - mordult fel Castiel ...
-Ismered ? - néztem rá tágra nyílt szemekkel ...
-Jobban is mint kéne ! - mondta gúnyos hangon ...
-Na lám, na lám ... - nevetett felénk - A kis Yuki máris szerzett magának "testőrt" ? És te Castiel ? Nincs jobb dolgod, mint kislányokra vigyázni ?
Castiel olyan erővel vágta ki magát a padból és mérges hangon üvöltött Viktorra ...
-Nem vagyok bébicsősz, hogy kislányokra vigyázzak ... Csak azért ültem mellé, mert egyedül őt ismerem itt ...
-És én ? Engem talán nem ismersz ? - nézett sejtelmesen a kígyó tekintetével ...
-Számomra halott vagy ! - nézett rá Castiel a szúrós tekintetével ...
Viktor leült , a tanár bejött , a büntetés elkezdődött ... A tanár elaludt, mi pedig megszöktünk a büntetésről és kiültünk a suli előtti lépcsőre és beszélgetésbe kezdtünk ... Végül úgy elhülyéskedtünk mint ha már legalább egy éve ismernénk egymást ... Nagyon jól éreztük magunkat és rengeteget nevettünk.

THE END  ?