-Jöttem ahogy csak tudtam . Ne haragudj, hogy késtem . - mondja Castielnek, majd megcsókolja ...
-Ki ez a lány ? - folytatja ... Castielre bámulok hatalmas szemekkel ...
-Te meg mi a fenét csinálsz itt ? - ordítok és olyan gyorsan állok fel, hogy a széket is feldöntöm . Mondanom sem kell, hogy egyből én álltam a figyelem középpontjában ...
-Ne haragudj, de te ki vagy ? - kérdezi . - Nem is érdekel ... Elmennél ? Zavarsz ! - jelenti ki magabiztosan .
-Castiel ... Mondd, hogy ez csak vicc ! - mondom, és visszatartom a könnyeimet .
-Yuki ... Én ... Én erre nem számítottam ! Nem az én tervem volt !
-Persze, hogy nem a tiéd ... Ő magától azt se tudná, hogy most hol vagy ! - ordítok rá .
-De Yuki ... - kezd bele ...
-Nem érdekelnek a magyarázkodásaid ! Elegem van ! - ordítok és gyorsan kifutok a kávézóból . Aiji azonnal jön utánam.
-Yuki ... Nem gondolod, hogy meg kellett volna hallgatnod ? - kérdezi.
-NEM ! Nem érdekel a magyarázkodása ! Ahogy ismerem biztosan kimagyarázná magát a helyzetből. Csak az fáj, hogy pont vele ... A legjobb barátnőmmel érted ? - mikor ezt kimondtam sírni kezdtem ... Aiji magához húzott és szorosan átölelt, de nem maradhattunk így sokáig, mert neki mennie kellett, én pedig visszamentem a hotelbe . Meglepődtem, mikor észrevettem, hogy Ren is ott van . Sírva lépek be az ajtón így nem tudom kikerülni ezt a beszélgetést ...
-Yuki... Mi a baj ? - jön oda hozzám Ren ...
-Castiel ... - mondom és még jobban sírni kezdek ... Ren magához húz és szorosan átölel én pedig továbbra is sírok . Nem sokkal azután nyílik az ajtó. Persze, hogy elfelejtettem bezárni... Nem is én lennék! Castiel lép be az ajtón én pedig még mindig Renhez bújva zokogok . Castielre nézek a szemem sarkából és épp elküldeném amikor meglátom, hogy mögötte Kika leselkedik ... Kinyitom a számat és záporoznám őt a sértésekkel és elküldeném, de Ren megelőz. Nyugodtan kezeli a helyzetet.
-Menjetek innen ! - mondja teljesen nyugodtan.
-Nem ! - jelenti ki Castiel határozottan.
-Nem okoztál még elég gondot ? Nézz csak rá ! Miattad zokog mióta hazaért ! Tűnj el innen ! - mondja miközben nyugtatón a hátamat simogatja ...
-Nem megyek sehova amíg ő nem kér rá ! - mondja Castiel .
-Tűnj el és vissza se gyere ! - mondom rekedtes hangon ... Castiel kilép az ajtón és becsukja maga után.
-Yuki ... Ne sírj ... Kérlek ... - mondja Ren és letöröl egy könnycseppet az arcomról. Épp ahogyan Castiel szokta. A szemébe nézek és látom benne az aggodalmat.
-Hogy tehette ? - kérdem és visszafojtom a sírást ...
-Bunkó ... Ne törődj vele ... Nem érdemel meg ! - mondja Ren. Attól a naptól kezdve én csak Lysandert kellett, hogy szemmel tartsam. Szerencsém volt, mert Lysander nagyon nyugodt fajta és jól lehet vele beszélgetni tehát a nap további része jó hangulatban telt amíg ...
-Egyébként ki volt az a lány Castiellel ? - kérdi Lys.
-Egy barátnőm ... - mondom.
-És mi is van pontosan köztük? Mármint ... A lány állandóan csókolgatja Castielt. Téged ez nem aggaszt ?
-Csináljon amit akar ! - mondom és úgy teszek, mintha egyáltalán nem érdekelne.
-De te vagy a barátnője nem ?
-Csak voltam! - jelentem ki magabiztosan.
-Akarsz róla beszélni ? - kérdi, mire én megrázom a fejem.
-Szegény lány ... - mondja majd megölel ...
-Khm ... - hirtelen elhúzódtam Lysandertől amikor valaki köhécselt. - Ilyen gyorsan túlléptél rajtam ? - kérdi Castiel.
-Castiel... Hagyd ! - mondja Lysander.
-És még rám beszélsz ? Te már azóta a második srácot ölelgeted ! - ordít Castiel.
-Semmi közöd hozzá, hogy kit és mikor ölelek meg ! - ordítok vissza ... Hirtelen Kika jelenik meg Castiel mögött.
-Mehetünk ? - kérdi Castieltől, majd megfogja a kezét és elmennek... Castiel még egyszer megvető pillantással néz rám.
Kika szemszög :
Végre félreállítottam Yukit és Castiel az enyém ! Csak az enyém ! Nem is értem, miért őt választottam először... Elmentünk ebédelni és még az aznapi koncertjükön is az öltözőjükben vártam meg és együtt sétáltunk vissza a hotelbe. Pont a mellettük levő szobát vettem ki. Behívtam egy kicsit Castielt, majd miután becsuktam az ajtót megcsókoltam. Castielt először váratlanul érte, de visszacsókolt. Aznap este nálam is aludt és egész este csak csókolóztunk ... Mikor Castiel már elaludt gondoltam csinálok egy képet Castielről ahogy alszik ... A képet abban a pillanatban továbbítottam Yukinak. Na milyen érzés "barátném" ?Yuki szemszög :
Késő este van és jelez a telefonom ... Ren épp fürdik... A telefonomra pillantok... Egy új üzenet.
Feladó : Kika
Tárgy : Ez enyém !
Üzenet : Drága Yuki... Csak azért írtam, hogy tudd, nálam van valami amit te valamikor a magadénak hittél, pedig végig az enyém volt. Most tudatom veled, hogy csak és kizárólag az enyém ! Hogy miről van szó ? Tessék :
Ezután egy képet láttam Castielről aki éppen aludt ...
Tudtam, hogy valami nincs rendben a csajjal ... De nem hittem volna, hogy csak féltékeny ... Vagy talán most csak bosszantani akar ? Nem értem az egész helyzetet . Átmegyek Castielékhez... Lysander nyit ajtót és hatallmas szemekkel bámul rám ...-Castiel nincs még itt ...
-Hogy érted, hogy nincs ? - nézek rá hatalmas szemekkel ... Hova vitte az a ...
-Nem ért még vissza ... Azt hittem veled van ...
-Kinyírom ! - mondom és elindulok a porta felé ... Kérdezősködtem kicsit és megtudtam, hogy nemrég beköltözött a drága "barátném" ... És pont a Castielék mellett levő szoba ? Na neeee! Azonnal oda mentem és bekopogtam ... Mikor Kika kinyitotta az ajtót egyből berontottam, ugyanis a lány egy szál fehérneműben állt elém ... Végigszáguldok addig az ágyig amelyikben a fotó készült... Castielre bámulok aki ott fekszik az ágyban, a falnak fordulva és... alszik ? Mi a fene történik???
-Kika ! - ordítok a barátnőmnek ... -Mi a fene ez ?
-Ezt meg hogy érted ? - kérdi és úgy tesz mintha ártatlan lenne...
-Nem jó emberrel húztál ujjat !!!
-Ugyan már ! Nem esik jól, hogy a barátod a legjobb barátnődet szereti helyetted ugye ?
-Ne szórakozz !
-Tudod... Nekem se esik jól, hogy Kentin téged szeret !
-Hogy... Mi ?
-Te nem is tudtad ?
-Nem ... Én... Sajnálom...
-Jaj ne ! Ő azt mondta... Hogy ti...
-Nem ! Semmi közöm hozzá !
-Sajnálom ! Én... Nem akartam rosszat sak meg akartam bosszulni ... És ...
-Mi történt ma este ? - vágtam a szavába. Tudni akarom!
-Nem történt semmi ...
-Kérlek. Mondd el ha volt valami ! - mondom, bár ha volt akkor nem akarok tudni róla.
-Higgy neki. - hallom meg magam mögül Castiel hangját aki a falnak támaszkodva figyel minket már ki tudja mióta.
-T...te meg mióta vagy fent ? - akadok ki. Teljesen jogosan mivel csak úgy felbukkan, mikor róla beszélünk.
-Nyugi csak most keltem. - mondja.
-Mindegy... Én visszamegyek. - mondom és már majdnem benyitok az ajtónkon de Castiel elkapja a kezem. Ránézek de nem mond semmit csak szótlanul megölel és erősen magához szorít.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése